Királyok, fejedelmek az 1000 éves határ mentén
2023. május 17–21.

---

Iskolánk hetedik osztályos tanulóival a Határtalanul! pályázat keretében 2023. május 17- 21. között Erdélybe utazhattunk, ahol az ott eltöltött öt nap során rendkívül sok érdekes és izgalmas program várt bennünket.

Első nap

Az indulás napján nagyon korán kellett kelnünk, hiszen hosszú út állt előttünk. Hajnali négy órakor álmosan gyülekeztünk az iskola előtt a buszra várva. Kezdeti fáradtságunk hamar elszállt, hiszen a székelyvarsági szállásra vezető utunkat többször is megszakítottuk egy-egy izgalmas helyszínen.

Déva váránál álltunk meg először. Az időjárás kegyes volt hozzánk, érkezésünkkor már elállt az eső, így nem volt akadálya annak, hogy gyalog tegyük meg a várhoz vezető hosszú utat. Megérte az erőfeszítést, mivel innen gyönyörű kilátás nyílt a környező hegyekre.

Folytattuk utunkat Gyulafehérvárra, ahol megtekintettük a székesegyházat, majd a Károly-kapun átsétálva megcsodáltuk a gyönyörű tájat.

Fehéregyházán felkerestük a Petőfi Múzeumot, ahol egy lebilincselő előadás meghallgatása után egy koszorú elhelyezésével emlékeztünk meg Petőfi Sándorról és elénekeltük a Székely himnuszt.

Innen utunk a szállásunkra vezetett, a székelyvarsági Csorgókő Panzióba. Itt igen kedves fogadtatásban volt részünk. Az egész napos fárasztó túrázás után nagyon jól esett a finom, meleg vacsora.

Második nap

Kirándulásunk második napjának reggelén ellátogattunk a székelyudvarhelyi Emlékezet parkjába, ahol 13 magyar király, író és egyéb híres ember szobránál tettük tiszteletünket. Ezután Szejkefürdőn jártunk, megtekintettük a Székelykapu Múzeumot és Orbán Balázs sírhelyét. Innen Korondra utaztunk és a verőfényes napsütésben helyi kézművesek termékeiből vásárolgattunk.

Ebéd után a parajdi sóbányában kapcsolódhattunk ki. Az egészségünknek kedvező környezetben néhány órát pihenéssel töltöttünk el.

Délután visszautaztunk Korondra, ahol egy egészen különös szakma művelőivel, taplász-mesterekkel ismerkedtünk meg. Megmutatták nekünk, hogy hogyan készítenek táskát, kendőt, sapkát és különböző dísztárgyakat taplógombából.

Harmadik nap

Kirándulásunk harmadik napján első utunk a csíkszeredai Nagy István Művészeti Középiskolába vezetett, ahol a helyi hetedik osztályosok és osztályfőnökük vendégszeretetét élvezhettük. Szívélyes fogadtatásban részesültünk az iskola pedagógusaitól. Készült egy közös freskó is, amelyet a csíkszeredai gyerekekkel együtt festettünk.

Délután egy újabb csodaszép táj megtekintésére volt lehetőségünk. Gyimesbükkbe látogattunk el. Lovas szekerekkel mentünk fel a hegyek közé, ahol egy esztenánál szalonnát és kolbászt sütöttünk, valamint házi készítésű sajtot kóstoltunk.

Egy helyi idegenvezető megismertette velünk a gyimesi csángók történetét. Hazafelé menet útba ejtettük az ezeréves határt is.

Negyedik nap

Erdélyi tartózkodásunk negyedik napján korán reggel a Súgó - barlang felé vettük az irányt. Miután megküzdöttünk a meredek hegyoldallal, a barlangban cseppkövek csodálatos látványa fogadott bennünket. A barlang mélyén lekapcsoltuk a zseblámpákat, hogy kipróbáljuk, milyen érzés teljes csendben és vaksötétben lenni.

A Súgó-barlangból egy újabb csodálatosan szép természeti jelenséghez, a Gyilkos-tóhoz indultunk. Útközben megálltunk megnézni a Lázár-kastélyt. A Gyilkos-tónál finom kürtős kalácsot ettünk, hogy legyen energiánk a hosszú sétához a Békás-szorosban. Lélegzetelállítóan gyönyörű látványt nyújt a Békás-patak és az azt körülölelő hatalmas sziklafalak. Igazi természeti ritkaság, amit itt láthattunk.

Ötödik nap

Az ötödik nap ismét az utazásról szólt. Szívünkben vegyes érzésekkel indultunk haza. Egyrészt sajnáltuk, hogy vége lesz a csodás kalandoknak, másrészt örültünk, hogy este végre viszontláthatjuk a családunkat. Útközben megálltunk Segesváron, itt megmásztuk a Diáklépcsőt és megnéztük Petőfi szobrát.

Kirándulásunk utolsó helyszíne a nagybaromlaki erődtemplom volt. Felmentünk a templomtoronyba, ahonnan csodálatos kilátás nyílt a környező vidékre, felidézve bennünk az összes festői szépségű táj emlékét, melyeket az elmúlt napokban láthattunk. Életet is mentettünk. Egy fészkéből kiesett madárfiókát helyeztünk biztonságba.

Szerencsések vagyunk, hogy lehetőséget kaptunk erre az erdélyi útra. Rengeteg tudással gazdagodtunk. Olyan határainkon kívül eső területeken játunk, ahol magyarul beszélnek, magyarként élnek az emberek. Megismerhettük hagyományaikat, népi kultúrájukat is. Minden általunk meglátogatott helyszínről előzetesen kiselőadásokkal készültünk, melyeket hol a hosszú út közben, hol a helyszíneken adtunk elő egymásnak. Esténként vetélkedőket szerveztünk, melyek során játékos formában mérhették össze frissen megszerzett tudásunkat tanulóink. Lefekvés előtt soha nem maradt el a közös játék a szabadban, vagy a társalgóban, ahol időnként spontán bulik is kialakultak. Még jobbá tette a kirándulást, hogy iskolánk székhelyének és tagintézményének diákjai közösen utaztak és a szállás is egy épületben volt. Így új barátságok is kialakultak, és többünkben is megfogalmazódott, hogy a jövőben is szívesen vennénk részt közös programokon. A hosszú buszúton sem unatkoztunk soha. Rengeteget nevettünk és énekeltünk. Maradandó élmény marad ez az út mindannyiunk számára, egy szép, örök emlék, mely akkor is összeköt majd bennünket, ha már nem járunk egy iskolába.

Molnár-Berkó Rita
osztályfőnök

Az 1848-49-es szabadságharc hőseinek nyomában Erdély területén
2022. június 11–15.

---

Osztályommal évek óta készültünk erre a kirándulásra, hiszen több idősebb testvértől és iskolatárstól hallottak már a gyerekek beszámolókat a kirándulásokról és ők is szerettek volna ennek a programnak részese lenni. A járványhelyzet alakulása lehetővé tette, hogy a nyolcadik osztály utolsó napjait együtt tölthessük ebben festői környezetben.

Előkészítő foglalkozásokat szerveztünk, ahol lelkesen készítették a diákok a koszorúkat, megbeszéltük a kiselőadásokat és megismerkedtünk Erdély történelmével és földrajzával.

Első nap

Izgatottan szálltunk fel a buszra az indulás napján kora reggel és indultunk Arad irányába. A buszon megemlékeztünk az aradi tizenhárom vértanúról, majd megkoszorúztuk emlékművüket. Rövid pihenő után Déva felé folytattuk utunkat. A következő kiselőadásnak köszönhetően felelevenítettük Kőmíves Kelemenék történetét, ezt követően megtekintettük Déva várát. Sajnos az idő esősre fordult, de ez sem tántorított el bennünket attól, hogy Fehéregyházán megkoszorúzzuk Petőfi Sándor iskolánk névadójának szobrát és hangosan elszavaljuk tiszteletére a Nemzeti Dalt.

Hosszú utazás után megérkeztünk a szállásra, ahol elfoglaltuk a szobánkat, és kiadós meleg vacsora után gyorsan nyugovóra tértünk.

Második nap

Borongós reggelre ébredtünk a második napon, és ahogy elérkeztünk a híres kopjafás temetőhöz a Nyergestetőre sajnos az eső is elkezdett esni. Nem hagytuk magunkat, felvettük színes esőkabátjainkat és megtekintettük a számtalan szebbnél szebb kopjafát. Tiszteletünket tettük a székely hősök emlékhelyénél. Ezt követően helyi vezetőnk számos érdekes és elgondolkodtató információval látott el bennünket.

Kirándulásunk következő állomása Kézdivásárhely volt, ahol a céhmúzeum kiállításait tekintettük meg. A régi szakmákkal való ismerkedés után a pedagógusok és gyerekek nagy kedvence volt a híres Zsuzsi és Andris babakiállítás. Lenyűgözött bennünket az a több száz népviselet, amibe a pályázók öltöztették Zsuzsit és Bandit.

Folytattunk utunkat a Szent Anna tóhoz. Mikor megérkeztünk szikrázó napsütés és néhány kedves medvebocs fogadott bennünket. Kellemes sétát tettünk a tó partjáig, majd némi szabad program és igazi helyi kürtöskalács következett. Jókat beszélgettünk, kürtöskalácsot majszoltunk és élveztük a gyönyörű látványt a tó partján. A tó közelében található a híres tőzegmohaláp, amit két útvonalon lehet megközelíteni, a könnyebb sétaút helyett mi a hegyoldal túrázáshoz alkalmas útvonalát választottuk. Igazi élmény volt az alföldi diákok számára. Túravezetőnk a tőzegmohalápon ízes tájszólásban mutatta be nekünk a növényvilágot és sok érdekességet mesélt erről a ritka természeti kincsről.

Harmadik nap

A Jézus szíve szobor megtekintése után Farkaslakán álltunk meg, ahol koszorút helyeztünk el Tamási Áron sírhelyénél. Némi szabadprogram után folytattuk utunkat Parajdra. Külön busszal mentünk le a sóbányába, minek hatalmas mérete lenyűgözött bennünket. Itt több időt is töltöttünk, ezalatt bejárhatták a gyerekek a bánya minden zegét-zugát, megismerkedhettek a sóbányászat múltjával.

Következő állomásunk Gyergyószentmiklós volt, ahol a 48-as emlékmű megkoszorúzása után sétáltunk és fagyiztunk egyet a településen.

A hosszú nap után nagyon jól esett a vendéglátónk által készített igazi erdélyi csorbaleves.

Negyedik nap

Reggel a mádéfalvi veszedelem emlékhelyénél hallgattuk meg a tanulói kiselőadásokat, majd helyeztük el a megemlékezés koszorúját a híres székely hősök emlékhelyénél. Ezt követően a Gyimesek felé vettük az irányt. Gyönyörű táj fogadott bennünket, s bár az időjárás nem volt hozzánk túl kegyes, mert ismét esett, de mi tántoríthatatlanok voltunk és megmásztuk a Rákóczi vár romjait. Ezt követően idegenvezetőnk ismertetett meg bennünket az ott élő csángók életével és szokásaival. Délután kisütött a nap, mi pedig lovaskocsikra szálltunk és látogatás tettünk egy igazi esztenán. Felejthetetlen élményben volt részünk, szalonnát sütöttünk, megismerkedtünk a hegyi emberek, pásztorok életével és a sajtkészítés mesterségével.

Napunk zárásaként Csíksomlyóra látogattunk, ahol megtekintettük a kegytemplomot és a búcsújáróhelyet.

Este a kiadós vacsorát követően kvízjátékkal készültünk, ahol megmutatták a gyerekek mennyire figyeltek a számos program során. Játékos feladatokkal és zenés-táncos mulatsággal búcsúztunk utolsó esténken.

Ötödik nap

Utolsó napunkon Segesvár gyönyörű városát tekintettük meg, végigjártuk a híres Diáklépcsőt és gyönyörködtünk a város látképében.

Folytattuk utunkat hazafelé, de utolsó állomásként még megálltunk a híres Tordai-hasadéknál. Kiselőadásokkal felelevenítettük a legendát a hasadék keletkezésével kapcsolatban, majd egy kellemes sétát tettünk a patak partján a hatalmas sziklák tövében. Búcsúzóul egy utolsó erdélyi kürtöskalácsot fogyasztottunk el a sziklák hűvös árnyékában, majd elindultunk hazafelé.

Nagyon vártuk már a hazaérkezés pillanatát, de másrészről nagyon szomorúak is voltunk, hiszen szívünk mélyén éreztük, hogy ez az utolsó együtt töltött pillanatok egyike. Nyolc év után elváltak útjaink, mindenki megy a maga útján, de ez a kirándulás a sok-sok boldog és vicces pillanatával egy igazi felejthetetlen emlék marad mindenki számára.

Erdély természeti kincsei gyermekszemmel
2022. június 11–15.

---

Első nap

Kora reggeli indulást követően Aradhoz közeledve hallgattuk meg az első tanulói kiselőadást, majd megtekintettük a történelmi tanulmányokból is ismert eseményekhez kapcsolódó aradi tizenhárom vértanú emlékművét. A koszorúzás után Déva vára felé indultunk, útközben felelevenítettük az irodalmi tanulmányokat és Kőmíves Kelemenék történetét. Déva vára kapcsán is rövid tanulói kiselőadásra került sor, majd a vár körüli időzés után folytattuk utunkat. Iskolánk névadójáról, Fehéregyháza határában található emlékhelyénél koszorúval emlékeztünk meg. Utazás közben „Ki tud többet Petőfi Sándorról” játékos vetélkedővel elevenítettük fel a gyerekek ismereteit.

Este a szállás elfoglalása és a szobák elosztása után vacsora és a fárasztó nap után gyors lámpaoltás következett.

Második nap

Esős időben indultunk a kopjafás temetőhöz, de tanulói kiselőadások mellett helyi vezetőnktől megtudott érdekes, elgondolkodtató, hasznos információk kárpótoltak bennünket az időjárás okozta viszontagságok miatt.

A Szent Anna-tóhoz érve már szikrázó napsütés fogadott bennünket, így alföldről érkezőkként megismerhettük a hegyvidék változó, szeszélyes ám mégis barátságos időjárását. Gyönyörű látvány tárult elénk, amint a tó körül ücsörögve az igazi, helyi kürtöskalácsot ettük. A gyerekek kedvükre játszhattak, beszélgethettek egy ideig, majd a hegyoldal túrázáshoz alkalmas útvonalát választva közelítettük meg a tőzegmohalápot. Idegenvezetőnk érdekesen, ízes székely nyelvjárásban, sok humorral anekdotákkal fűszerezve mutatta be nekünk lápokban gyakori növény a tőzegmoha különleges élővilágát.

Harmadik nap

A délelőtt folyamán a Jézus Szíve Kilátót tekintettük meg, majd Farkaslakára érkezve Tamási Áron sírhelyénél helyeztük el a megemlékezés koszorúját, megtekintettük szülőházát és ismerkedtek a gyerekek az író életével, ami a nyolcadik osztályos irodalom tananyag része lesz. A parajdi sóbányába érkezve magunkba szívtuk a sós levegőt, ismerkedtünk az erdélyi sóbányászat történelmével majd hosszan időztünk, hogy a hatalmas terület minden zegét-zugát bejárhassák a gyerekek.

Gyergyószentmiklósra érve is tanulói kiselőadásokból ismerhettük meg a ’48-as emlékműhöz kapcsolódó tudnivalókat, majd koszorúzást követően még egy fagyizásra is jutott idő.

Negyedik nap

Indulást követően a tanulói kiselőadások meghallgatása után a mádéfalvi veszedelemre emlékezve a hős székelyek tiszteletére helyeztük el koszorúnkat az emlékmű talapzatánál. A nap folytatásaként a varázslatos Gyimes felé vettünk az utunkat, ahol először a gyönyörű táj nyűgözött le mindenkit, majd helyi vezetőnk elbeszéléséből megismertük a csángók történetét, az ezeréves határnál megmásztuk a Rákóczi vár romjait. Kiadós lovaskocsizás után a hegytetőre érve a gyerekek láthatták hogyan készítik a sajtot, milyen a hegyi emberek élete, milyen egy esztenában a pásztorélet. Csodálatos környezetben sütöttünk szalonnát és kóstoltunk sajtot is.

A nap zárásaként Csíksomlyóra érkeztünk, ahol a búcsújáróhelyen és kegytemplomban tettünk látogatást.

Ötödik nap

Zárónapunkon hazafelé megálltunk Segesváron, ahol a történelmi városnegyedben végigjártuk az 1642-ben készült Diáklépcsőt, hogy fentről megcsodálhassuk a város látképét.

A Torockói-hegységben található Tordai-hasadék kapcsán megint érdekes legendákkal ismerkedtek meg a gyerekek a kiselőadásokat hallgatva, majd közelebb sétálva utunk során elénk tárult a természeti képződmény különleges látványa is. Erdélyi kirándulásunk búcsúzásául a kürtőskalácsozást választottuk.

Magyar írók, költők nyomában Erdély területén

---

Az öt napos tanulmányi kirándulás alatt a következő programokat valósítottuk meg:

Első nap

A nap folyamán megtekintettük az aradi tizenhárom vértanú emlékművét, majd folytattuk utunkat a máriaadnai kegytemplomhoz. Végül Déva várához mentünk fel. A nap esővel kezdődött, de ez nem befolyásolta a jó hangulatunkat. Déván pedig már a nap is kisütött, ahol a várat fedezhettük fel.

Második nap

Túravezető segítségével az aranyosfői – jégbarlangot kerestük fel. A túrán erejéhez mérten mindenki „kitett magáért”: 12 kilométeres távon közel 600 méteres szintkülönbséget győztünk le. Fáradozásunk meghozta gyümölcsét: felfedeztük egy Európában egyedülálló jégbarlang csodálatos világát.

Harmadik nap

Tordára tartottunk. Az útról láthattuk a Tordai hasadékot. Megérkezve a városba először a református parókiára mentünk, ahol a Petőfi szobor előtt a helyi lelkész mesélt a város történetéről és a magyarság helyzetéről Erdélyben. Megkoszorúztuk a szabadságharc költőjének szobrát. Innen utunk a tordai sóbányához vezetett, ahol a magyar idegenvezető érdekesen és egyben szórakoztatóan mesélt. Elcsodálkoztunk a lenyűgöző méreteken. A buszút sok-sok beszélgetéssel, játékos fejtörőkkel telt.

Negyedik nap

A napot a Boga-kő kilátónál kezdtük, ahol a tél „maradványaival” találkozva májusi hógolyózásra is sor került. A kilátónál gyönyörű látvány tárult elénk; ráláttunk a Boga-völgyre, ahol a szállásunk is van. Ezt követően a völgyben izgalmas túrán jutottunk el a Háromkirályok vízeséshez. A bátrabbak bemerészkedtek a vízzuhatag alá is.

Ötödik nap

Utunk a kiskohi Medve-barlangba vezetett, ahol a gyönyörű cseppköveken kívül egy 15 000 éves medvecsontvázat is láthattunk. Folytattuk utunkat Nagyváradra, ahol fagyizással kezdtük a városnézést, majd az Ady Endre emlékmúzeumhoz mentünk. Utolsó állomásunk Nagyszalontán Arany János szülőháza volt, ahol érdekességeket tudtunk meg a költő gyerekkoráról.

Szerencsések vagyunk, hogy lehetőséget kaptunk erre az erdélyi kirándulásra, mely maradandó élmény mindannyiunk számára. A diákok bővítették tudásukat, képet kaptak a magyar lakta területek helyzetéről. Személyesen felkereshették a magyar írók, költő által is járt tájakat. Nem utolsó sorban pedig igazi csapatépítő hatással volt az osztályra.

Slideshow video a kiránduláson készült képekből

---

Erdélyi legendák nyomában

---

Iskolánk hetedik osztályos tanulóival a Határtalanul! pályázat keretében 2018. május 30-a és június 3-a között Erdélybe utazhattunk, ahol rendkívül sok érdekes program várt minket.

Első nap

Az indulás napján nagyon hosszú út állt előttünk, de egyáltalán nem unatkoztunk, hiszen a csíkkarcfalvi szállásra vezető utunkat többször is megszakítottuk egy-egy izgalmas helyszínen. Déva váránál is megálltunk, ahol felelevenítettük Mikes Kelemen legendáját. Hosszú út vezetett a vár tetejére, de megérte az erőfeszítést, mivel onnan gyönyörű kilátás nyílt a környező hegyekre.

Fehéregyházán felkerestük Petőfi Sándor emlékművét, amelynél közösen elszavaltuk a Nemzeti Dalt, valamint egy saját készítésű koszorút helyeztünk el.

Innen utunk a szállásunkra vezetett, egy kis erdélyi faluba, Csíkkarcfalvára. Itt igen kedves fogadtatásban volt részünk az Európa Panzióban. Este még maradt energiánk egy kis sétára is, melynek során körbejártuk a minket vendégül látó falucskát.

Második nap

Kirándulásunk második napján a helyi Mártonffy György Általános Iskolába látogattunk el, ahol megismerkedtünk az ottani hetedik osztályosokkal. Bemutattuk nekik Szeged városát és iskolánkat, elénekeltünk közösen egy csíkkarcfalvi népdalt, barátságos focimeccset játszottunk, valamint ellátogattunk az iskola közvetlen szomszédságában épült jégpályához is, ahol a helyi gyerekek közül sokan jégkorongoznak. Nagyon érdekes volt belepillantani az itt élő gyerekek mindennapjaiba. Ajándékba kaptunk tőlük egy jégkorong ütőt, amely azóta iskolánk egyik falát díszíti, és mi is adtunk nekik egy-egy kézzel festett kövecskét, melyet még itthon készítettünk a kirándulást megelőző napokban.

Délután a Szent Anna-tóhoz utaztunk. Gyönyörű látvány fogadott itt minket, nem győztük csodálni ezt a természeti szépséget. A tó mellett épült hangulatos kis kápolnához is szerettünk volna elmenni, ám az ott élő medvecsaládot megpillantva inkább visszafordultunk, nehogy megzavarjuk nyugalmukat.

A Mohos-tőzeglápot egy helyi kísérővel nézhettük meg, aki az út során megismertette velünk a tőzegláp kialakulásának történetét, valamint az itt élő növény – és állatvilágot is bemutatta. Ezen a napon este sor került még a csíkkarcfalvi erődtemplom megtekintésére, melyet a helyi kántor mutatott be, miközben sok érdekes dolgot mesélt nekünk a falu múltjáról.

Ezen a napon este sor került még a csíkkarcfalvi erődtemplom megtekintésére, melyet a helyi kántor mutatott be, miközben sok érdekes dolgot mesélt nekünk a falu múltjáról.

Harmadik nap

Kirándulásunk harmadik napjának reggelén a Békási-víztározó felé vettük az irányt. Az út ismét elég hosszú volt, de kárpótolt minket a lenyűgöző szépségű táj, amit láthattunk. Visszafelé a Békás-szoros egy részén gyalog tettük meg az utat. Lélegzetelállítóan gyönyörű látványt nyújt a Békás-patak és az azt körülölelő hatalmas sziklafalak. Igazi természeti ritkaság, amit itt láthattunk.

A Gyilkos-tó szintén csodálatosan szép, sokáig gyönyörködtünk is benne, mielőtt meghallgattuk kialakulásának legendáját.

Ezt követően elindultunk Csíksomlyóra, ahol megkóstoltuk a borvizet és túráztunk a híres búcsújáróhelyen is. A csíksomlyói kegytemplomot is megtekintettük.

Negyedik nap

Erdélyi tartózkodásunk negyedik napján egy újabb festői szépségű táj megtekintésére volt lehetőségünk: Gyimesbükkbe látogattunk el. Itt egy helyi idegenvezető megismertette velünk a gyimesi csángók történetét, megmutatta nekünk az ezeréves határt, valamint a Rákóczi-vár romjait. Lovaskocsival mentünk fel a hegyek közé, ahol egy esztenánál szalonnát és kolbászt sütöttünk, házi készítésű sajtot és túrót kóstoltunk. Megismerkedtünk Juhásszal, a terelőkutyával, aki minden este segít hazaterelni a gazdaság teheneit.

A helyi tehetséges fiatalok népviseleti ruháikban mutatták be nekünk táncaikat, és egy közös, jó hangulatú körtáncra is invitáltak minket.

Ötödik nap

Az ötödik nap ismét az utazásról szólt. Szívünkben vegyes érzésekkel indultunk haza. Egyrészt sajnáltuk, hogy vége a csodás kalandoknak, másrészt örültünk, hogy este végre viszontláthatjuk a családunkat. Útközben megálltunk a Király-hágónál, ahonnan visszatekinthettünk Erdély hegyeire, felidéztük magunkban a festői szépségű tájakat, melyeket lehetőségünk volt látni az elmúlt napokban.

Utolsó állomásunk Nagyszalontán volt, ahol Arany János szülőházánál sok-sok érdekességet hallhatunk a költő gyerekkoráról. Itt helyeztük el az utolsó koszorúnkat, majd a határ felé vettük utunkat.

Szerencsések vagyunk, hogy lehetőséget kaptunk erre az erdélyi kirándulásra, mely maradandó élmény mindannyiunk számára, egy szép, örök emlék, mely akkor is összeköt majd minket, ha már nem leszünk együtt a mindennapokban.

Királyok és fejedelmek nyomában Erdélyben

---

A Szegedi Petőfi Sándor Általános Iskola Bálint Sándor Tagiskolája 7. évfolyamos diákjai a Határtalanul! pályázatnak köszönhetően 2022. június 10–14. között Erdély csodaszép tájain barangolhattak.

Tanulmányi kirándulásunkat előkészítő tevékenység előzte meg, melynek során diákjaink felkészültek az útra. Végigtekintettük a kirándulás állomásait, annak történelmi, néprajzi és természeti-földrajzi vonatkozásait. Az információszerzést és a kutató-rendszerező munkát csoportokban, párokban és egyénileg végezték a gyerekek. Játékos vetélkedő a megszerzett információkat, az utazásunk során érintett királyok, fejedelmek életéről mélyítették a tanulók tudáselemeit, kötődésük a külhoni magyarok irányában erősödött.

Első nap

Első állomásunk Gyulafehérvár volt, ahol megismertük a székesegyház történetét, majd megkoszorúztuk a Hunyadi család síremlékét, miközben meghallgattuk a Hunyadi kardja című mondát. A Károly kapuról is érdekes információkat tudtunk meg a gyerekek kiselőadásából.

Utunkat folytatva Segesvár ódon utcáin sétáltunk, a Diákok lépcsőjén jutottunk fel a várba, majd az Óratornyot csodáltuk meg, miközben a történetéről hallgattunk beszámolót. Emellett Bem József életéről és a segesvári csatában betöltött jelentőségéről is megtudtunk új információkat.

A Segesvár melletti Fehéregyházán található Petőfi-emlékműnél helyi idegenvezetőnk érdekes előadást tartott Petőfiről és a segesvári csatában vállalt szerepéről, valamint eltűnésének, halálának rejtélyeiről. Végül a Nemzeti dal közös elszavalásával emlékeztünk hősi halált halt költőnkre.

Ezután a szálláshelyünkre igyekeztünk, Zeteváraljára, amely Székelyudvarhelytől 34 kilométerre, a Hargita hegység délnyugati lábánál, a Nagyküküllő völgyében helyezkedett el.

Második nap

Következő nap utunk a Gyergyói-havasokban található Súgó-barlanghoz vezetett. Gyergyószentmiklósi idegenvezetőnk segítségével megismertük a barlang keletkezését, felfedezésének történetét és élővilágát. Ezután utunkat folytatva Erdély legszebb tavánál, a Gyilkos-tónál megismertük a tó legendáját. Idegenvezetőnk beszélt a tó kialakulásáról folyamatos feltöltődéséről, jövőjéről. Kirándulásunkat a Keleti-Kárpátok leghosszabb tektonikus eredetű szurdokvölgyében, a Békás-szorosban folytattuk. Megismertük a völgyet alkotó mészkő tulajdonságait, felhasználásának lehetőségeit, valamint a szerkezeti törésvonalak és a folyóvízi eróziót is megfigyelhettük. A Békás-szorosban a gyerekek ámulva nézték a vidék természeti kincseit, a hatalmas égbe nyúló sziklákat, a gyönyörű, meseszép tájat.

Kirándulásunkat folytatva a Gyimesbükk felé vettük az irányt. Az ezeréves határnál megemlékeztünk hazánk Trianon előtti kiterjedéséről, annak természeti, gazdasági és kulturális értékéről. Majd megmásztuk a Rákóczi-vár romjait, és gyönyörködtünk a Moldva felé táruló csodálatos kilátásban. A vár tövében megnéztük a 30. számú vasúti őrházat, amely a Magyar Királyi Államvasutak legkeletibb őrháza volt.

Harmadik nap

Kirándulásunkat folytatva a Gyimesbükk felé vettük az irányt. Az ezeréves határnál megemlékeztünk hazánk Trianon előtti kiterjedéséről, annak természeti, gazdasági és kulturális értékéről. Majd megmásztuk a Rákóczi-vár romjait, és gyönyörködtünk a Moldva felé táruló csodálatos kilátásban. A vár tövében megnéztük a 30. számú vasúti őrházat, amely a Magyar Királyi Államvasutak legkeletibb őrháza volt.

Innen Gyimesközéplok felé vettük az irányt, ahol lovaskocsis túrát tettünk vendéglátónk esztenájához: itt részesei lehettünk a házi túrókészítésnek, és finomabbnál finomabb házi sajtokat kóstolhattunk, szalonnát és kolbászt sütöttünk.

A szállásra visszatérve dézsafürdőt vettek a kirándulásban megfáradt fiatalok, majd egy gyergyószentmiklósi osztállyal ismerkedtünk. A gyerekek hamar összebarátkoztak, közös játék, beszélgetés kezdődött.

Negyedik nap

A napi program Székelyudvarhelyen indult: az Emlékezet parkjában ismerkedtünk a híres történelmi, irodalmi személyek életével, munkásságával.

Szejkefürdőn felkerestük Orbán Balázs polihisztor sírját, ahol elhelyeztük az emlékezés és tisztelet koszorúját, és végigsétáltunk a szabadtéri Székelykapu Múzeumban.

Ezután következett a parajdi sóbánya. Megismerkedtünk a sóbányászat történetével, és a sóterápia jelentőségével. Érdekes információkat tudtunk meg a bánya jelenlegi termékeiről, a földalatti gyógykezelésről, a sóterápiával kezelhető légúti betegségekről.

Következő úticélunk Korondra vezetett: meglátogattunk egy helyi lakost, aki bükkfataplóból készít különböző használati tárgyakat, a gyerekek gyakorlatban is megtapasztalhatták egy ma is élő mesterség munkafolyamatait, a tapló megmunkálását.

Utolsó állomásunk e napon Farkaslaka volt, koszorút helyeztünk el Tamási Áron sírjánál, és megemlékeztünk az íróról.

A szállásra visszatérve ismét a gyergyószentmiklósi fiatalokkal töltötte az osztály az este nagy részét, a gyerekek vidáman, önfeledten játszottak, beszélgettek egymással.

Ötödik nap

Utazásunk utolsó napján először Szováta felé, a Medve-tó partjára vezetett utunk, ahol érdeklődve hallgattuk A tündérasszony könnye című mondát.

A következő megálló Kolozsvár volt. Megtekintettük Mátyás király és Bocskai István szülőházát, majd Mátyás király híres lovasszobránál fotózkodtunk.

Utolsó erdélyi megállónk a Király-hágónál volt. A Partium és a történelmi Erdély határánál tudatosult bennünk, hogy hamarosan véget ér ez a csodás öt nap, amit Erdély vadregényes tájain töltöttünk.

Hazatérve, a következő napon osztályfőnöki órák keretében hetedikeseink értékelték a kiránduláson történteket, felidézték azokat a legismertebb történelmi és irodalmi nevezetességeket, helyeket, ahol jártunk, s amelyekkel a tanítási órákon már találkozhattak, vagy hamarosan találkozni fognak. Kiemelték minden egyes nap legjobb programját, megbeszélték és feldolgozták azt a sok új ismeretet, emléket, amire az út során szert tettek, s melyek életre szóló élménnyel megajándékozva őket, örökké emlékezetesek maradnak.

Mivel fontosnak tartjuk a tudásmegosztást is, ezért az alattunk lévő évfolyamnak képekkel, élményekkel színesített bemutató előadást tervezünk szeptember elejére, felkeltve érdeklődésüket, hiszen reményeink szerint a következő tanévben ők is részt vehetnek a Határtalanul program keretében egy tanulmányi kiránduláson.

Elmondhatjuk, hogy nagyon sokat dolgoztunk ez idő alatt, de az új ismeretek, élmények, a határon túl élő magyarság megismerése, magyarság tudatunk erősödése feledtette velünk ezt. Hisszük, hogy a közös élmények tovább mélyítik az együttműködés lehetőségét, a tanulók megismerik egymás kultúráját, életvitelét és hagyományait, ezáltal nyitottabbá és toleránsabbakká válnak.

Ungerné Fekete Mónika
osztályfőnök

Történelmi megállók Erdélyben

---

A Bálint Sándor Tagiskola hetedik osztályos tanulói 2019. május 23-27. között a Határtalanul program keretében Erdélybe látogatott.

Az utazás előtti hetek lázas készülődéssel teltek. A tanárok segítségével a gyerekek megismerkedtek az utazás programjával, Erdély történelmével, földrajzával, a trianoni békeszerződés tragikus következményeivel. A gyerekek önállóan felkészültek arra is, hogy idegenvezetőként kalauzolják majd társaikat egy-egy helyszínen. Iskolánk egyik tanára a Délvidékről származik. Egy délutáni beszélgetésen a tanárnő mesélt a határon túli magyarság nehéz életéről. Mivel a program része volt egy gyerekotthon meglátogatása, a gyerekek ajándékcsomagokat állítottak össze a Segesváron élő fiúknak, lányoknak. Egy-egy általuk készített, megírt képeslap is belekerült a csomagba.

Első nap

Csütörtökön hajnal 4 órakor keltünk útra. Ezen a napon több mint 600 kilométernyi út várt ránk. Déván felvonóval mentünk a várba, Gyulafehérváron körbejártuk a történelmi belvárost és elhelyeztük koszorúnkat a Hunyadiak síremlékénél a székesegyházban. Segesváron megmásztuk a Diákok lépcsőjét, barangoltunk a város csodálatos ódon épületei között. De a legnagyobb izgalommal a gyerekotthonba tett látogatást várták a tanulóink. Bár rövid időt tudtunk ott tölteni, mindenki szívét megmelengette ez a különleges találkozás.

Még egy érdekes élményben volt részünk Nagybaromlakán. A települést szászok lakták egykor. A Ceaucescu rezsim alatt, 2 ember kivételével, elhagyták otthonaikat az itt élők és Németországba költöztek. Lám, más nemzeti kisebbségnek is a magyarokéhoz hasonló, nehéz sors jutott. A település egy különleges erődtemplommal dicsekedhet. Megtudtuk, hogy a falu lakói itt őrizték az élelem-tartalékaikat a középkorban, a gyakori tatár, török betörések idején.

Este nyolc óra volt, mire megérkeztünk Zeteváraljára, a szállásunkra. Bőséges vacsora, és lélegzetelállító, gyönyörű környezet várt ránk. Gyorsan elfoglaltuk szállásunkat, és rövid idő múlva az egész társaság mély álomba merült.

Második nap

Második nap is sok kitűnő programmal várt bennünket. Elsőként Szejkefürdőn tisztelegtünk Orbán Balázs sírjánál. Az egyik kis idegenvezetőnk a székelykapuk titkait mondta el nekünk, miközben a szabadtéri múzeum kapui alatt haladtunk. Majd a parajdi sóbánya gyomra nyelt el bennünket néhány kellemes órára.

Korondon egy igen ritka foglalkozás rejtelmeibe vezettek be minket. Egy taplász mester mutatta meg, hogyan készül tapló gombából megannyi szép használati tárgy, dísz. Szomorúan hallottuk, hogy a mesterség kihalófélben van. Ennek egyik oka az, hogy a globális felmelegedés miatt egyre kevesebb a felhasználható alapanyag.

Természetesen mi sem hagytuk ki a bazár soron a sétát, a vásárlást.

Harmadik nap

A harmadik nap a természet alkotta csodáké volt. Egy helyi, székely idegenvezető csatlakozott hozzánk. Élveztük ízes beszédét, kiváló humorát. Felvitt bennünket egy hegyre, a Súgó nevű cseppkőbarlangba. Izgalmas volt a sötét helyen, elem lámpával, egymásba kapaszkodva körbe járni. Ezután a Békás-szoroshoz mentünk. Útközben úgy tűnt, elhagyott bennünket a szerencse, mert elkezdett zuhogni az eső. De mire kiszálltunk a buszból csillapodott és végig sétálhattuk a szorost, megcsodálva a természet erejét.

Visszafelé úton megálltunk a Gyilkos-tónál, ahol tanulói kiselőadásból megtudhattuk a tó legendája mellett a valós történetét is. A tó gyönyörű volt. Persze nem hagytuk ki a világ legfinomabb kürtös kalácsát sem. Ezen az estén sem kellett álomba ringatni senkit.

Negyedik nap

A negyedik nap volt a kirándulás csúcspontja. Ellátogattunk az ezer éves határhoz Gyimesbükkre. Könnyes szemmel hallgattuk házigazdánk elbeszélését a csángók nehéz sorsáról. Majd megmásztuk a Rákóczi vár romjait megcsodálva a csodálatos kilátást Moldva felé. A vár tövében megnéztük a 30. számú vasúti őrházat és a benne lévő vasúttörténeti kiállítást, amely a Magyar Királyi Államvasutak legkeletibb őrháza volt. A hely különlegességét az adta számunkra, hogy Nagyistók tanárnő nagyapja 1941-ben itt teljesített vasúti őrszolgálatot.

Ezután lovas kocsikra ültünk és a Tatros patak völgyében felkapaszkodtunk házigazdánk esztenájába. A hegyen megtanultuk, hogyan készül a sajt. A hihetetlenül zöld hegyek között fogyasztottuk el az ebédünket, puliszkát házi túróval, nyárson sült szalonnát, friss házi kenyérrel. A frissen készült sajtot mindenkinek nagyon ízlett. Szomjunkat friss forrásvízzel oltottuk. Itt értettük meg Wass Albert fájdalmas sorait: „Adjátok vissza a hegyeimet!”

Szállásunkon különleges meglepetés várt ránk. Kipróbálhattuk a „székely jakuzzit”, ami egy felfűthető hatalmas dézsa volt a patak partján. Nagyot pancsoltunk benne.

Az utolsó este közös sportolással zárult. Közben a gyerekek az elmúlt napok élményeiről beszélgettek.

Ötödik nap

Az ötödik nap reggelén búcsút intettünk Zeteváraljának. Irány hazafelé!

Természetesen most sem hagytuk ki az utunkba eső látnivalókat. Szovátán körbe sétáltuk a Medve-tavat. Útközben megcsodáltuk a Tordai-hasadékot, majd Torockó házainak egyedisége elragadtatott bennünket.

Utolsó erdélyi megállónk a Király-hágónál volt. A Partium és a történelmi Erdély határánál fájó szívvel és az ide még egyszer visszatérünk fogadalommal léptük át a határt.

Másnap az iskolában hozzákezdtünk a következő nagy, közös feladatunkhoz, a nemzeti összetartozás napi megemlékező műsorunkhoz. Június 4-én, szívünkben az erdélyi emlékekkel álltunk társaink elé. Az egész iskola együtt énekelte az Ismerős Arcok szívszorító sorait: „mi egy vérből valók vagyunk”. Mi frissen szerzett székely barátainkra gondoltunk közben.

Erdély kincseinek nyomában

---

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által meghirdetett Határtalanul pályázat keretében iskolánk hetedik osztályos tanulóival 2017. augusztus 24-28. között Erdélybe látogattunk, hogy megismerjük Székelyföld természeti szépségeit, Erdély semmihez nem hasonlítható természeti gazdagságát, s betekinthessünk a külhoni magyarság életébe.

Komplex programunk összeállításának konkrét célja az volt, hogy tanítványaink saját élményeiken keresztül tapasztalják meg, amit már irodalomból, történelemből, földrajzból, természetismeretből elsajátítottak korábbi tanulmányaik során, s így váljon az bevésődött, könnyen felidézhető, emlékekhez köthető tudássá. Tanulmányi kirándulásunk a külhoni magyarsággal kapcsolatos ismeretek bővítésére, a magyarországi és külhoni fiatalok közötti kapcsolatok kialakulásának elősegítésére is remek lehetőséget adott. A kirándulás során erősíteni kívántuk magyarságtudatukat, hazaszeretetüket is, hogy megértsék a magyar nemzet összetartozását, átérezzék Trianon tragédiáját.

Ráhangolódásként előkészítő foglalkozásokat tartottunk, melyek során tanulóink megismerkedtek a határainkon túl élő magyarság létszámával, az államhatáron kívüli elhelyezkedés történelmi okaival, a meglátogatandó ország magyarságának történetével és jelenével.

Előzetesen feladatokat, kiselőadásokat vállaltak a tanulók, s ezeket lelkiismeretesen, színvonalasan készítették el. Az út során figyelmesen hallgatták egymás beszámolóit.

Első nap

Barangolásunk első állomásaként Déva várához látogattunk el. Felidéztük a vár építéséhez kötődő népballadát, a Kőmíves Kelemennét.

Utunkat Gyulafehérvár felé folytattuk, ahol megkoszorúztuk a Hunyadi család síremlékét.

A Segesvár melletti Fehéregyházán található Petőfi-emlékműnél a Nemzeti dal közös elszavalásával emlékeztünk a csatamezőn hősi halált halt költőnkre. Ezután a szálláshelyünkre igyekeztünk, Zeteváraljára, amely Székelyudvarhelytől 34 kilométerre a Hargita hegység délnyugati lábánál, a Nagyküküllő völgyében helyezkedett el.

Második nap

Második nap felkapaszkodtunk a Gyergyói-havasokban megbújó Súgó-barlanghoz. Egy idegenvezető segítségével megismertük a barlang keletkezését, felfedezésének történetét és élővilágát. Délután megcsodáltuk a Gyilkos-tavat és a Békás-szorost.

Sikaszón Sütő András nyári lakjához sétáltunk el. Megismerkedtek a tanulók az író életpályájával, és részleteket olvastunk fel Gyermekkorom tükörcserepei című írásából.

Harmadik nap

A harmadik napon Csíksomlyón felkerestük az évente több ezer embert vonzó zarándokhelyet, megismertük az ottani búcsú hagyományait.

Kirándulásunkat folytatva Gyimesközéplokon lovaskocsis túrát tettünk vendéglátónk esztenájához, ahol részesei lehettünk a házi túrókészítésnek, és finomabbnál finomabb házi sajtokat kóstolhattunk.

Innen Gyimesbükk felé vettük az irányt. Kimerítő sétát tettünk az 1000 éves határnál, megemlékeztünk hazánk Trianon előtti kiterjedéséről, annak természeti, gazdasági és kulturális értékéről.

Negyedik nap

A negyedik napon Szejkefürdőn meglátogattuk Orbán Balázs néprajzgyűjtő sírját, és végigsétáltunk a szabadtéri Székelykapu Múzeumban.

Farkaslakán koszorút helyeztünk el Tamási Áron sírjánál, és az íróra emlékezve részletet olvastunk fel az Ábel a rengetegben című regényéből.

Ezután Korondra látogattunk. Itt a gyerekek gyakorlatban is megtapasztalhatták egy ma is élő mesterség munkafolyamatait: a tapló megmunkálását. Megismerkedtünk egy helyi lakossal, aki bükkfataplóból készít különböző használati tárgyakat.

Utolsó állomásunk e napon a parajdi sóbánya volt. Egy idegenvezető megismertetett bennünket a sóbányászat történetével, és a sóterápia jelentőségével. Érdekes információkat tudtunk meg a bánya jelenlegi termékeiről, a földalatti gyógykezelésről, a sóterápiával kezelhető légúti betegségekről. Megismerkedtünk a bányában található kápolna névadójának, Nepomuki Szent Jánosnak az életével, legendájával.

Parajdon ellátogattunk Áprily Lajos szülőházához is.

Székelyudvarhelyen a református gimnázium előtt Kányádi Sándorra emlékeztünk.

Ötödik nap

Az ötödik napon utunk először Szováta felé, a Medve-tó partjára vezetett, ahol érdeklődve hallgattuk A tündérasszony könnye című mondát.

Ezután a Csucsán lévő Ady-emlékházat tekintettük meg.

Majd Erdély kapuját, a közeli Király-hágót csodáltuk meg.

Erdélyi barangolásunk Nagyszalontán fejeződött be, Arany János szülőházánál, ahol koszorút helyeztünk el emlékezve nagy költőnkre.

Rengeteg élménnyel gazdagodva tértünk haza erről a felejthetetlen kirándulásról!

Köszönet az iskola vezetésének a támogató együttműködésért!